Bükkalja építőkövi
Bogács, Demjén, Egertihamér

Bükkalja tufái (riolit tufa, dácittufa, dácitos riolittufa):
A Bükkalja területének földtani felépítésében a legősibb ismert képződmény a triász időszaki mészkő, amely a Bükk hegység jelentős tömegét is alkotja. E kőzetrétegre rakódott a miocén korban a riolit-, andezit- és dácittufa. E tufaféleségek mérnöki szempontokból igen hasonlóak, így bemutatásuk egységesen történik.

A térség tufáit kialakulásuk és tulajdonságaik szerint az alábbiak szerint különböztetjük meg:
- fehér, laza szerkezetű riolittufa. Épületek falazó anyagaként, nagy méretű tömbökben faragták ki. Eger környékén ebbe a kőzetrétegbe mélyítették a pincéket és a barlanglakásokat is.
- vasoxidtól vörhenyes színű dácittufa, amely az előzőnél keményebb és időtállóbb kőzet. Főként házak lábazatához, kapuk és kerítések oszlopaihoz, sírkövekhez használták.
- sárgás színű andezittufa, igen porózus, puha de fagyálló kőzet. Hangsúlyos színe miatt főként díszítőkőként alkalmazták.

Település és táj
Az egri vár és Eger történelmi épületállománya a város területén és közvetlen környezetében kitermelt tufákból épült. A térség pincéinek építésekor évszázadokon át elterjedt nézet volt, hogy a munkálatok költségeit fedezheti a kitermelt és építőkőként értékesített kőanyag.
A törökök kiverése után visszatérő Fenessy György püspök a városban építtet palotát. Az építőanyagot a palota mögötti dombból termelték ki, így jön létre az a hatalmas pincerendszer, amely az egri egyházmegye területéről dézsma címén beszedett, évente 11 - 12 millió liter bort is tárolni tudta. A pince a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig, mintegy három kilométer hosszan nyúlt el a település alatt.
Az Eger környéki pincék nem csak a bortermelést szolgálták, hanem a szegényebb néprétegek lakhatását is biztosították. A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások - kevés kivétellel - már lakatlanok, Noszvaj falu délkeleti részén, a "Pocem"-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.
Hasonló barlanglakásokat találhatunk Cserépfalu külterületén, melyre gúnyból akasztották a "Kisamerika" nevet. A falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, míg a szegények csak "Kisamerikáig" jutottak.

---

Kőzetfizikai tulajdonságok és alkalmazhatóság:
A térség tufái igen porózusak, nyomószilárdságuk 0,5-5 kg/cm2, gyengén kopásállóak. Vízfelvételük magas, ezért fagyállóságuk bizonytalan. Beépítés előtt javasolt fagyasztási próbával fagyállóságukat vizsgálni. A térség tufái könnyen megmunkálhatóak, faraghatóak, egyes típusai csiszolhatóak de nem fényezhetőek. Jellemzően vágott vagy ritkábban faragott falazó blokkok formájában termelték ki. Hagyományosan építőkőként lakóépületek, melléképületek, lábazatok, támfalak építésére használták. Napjainkban találkozhatunk falak burkolására alkalams, 4-5 cm vastag lap burkolókövekkel is. A biztosan fagyálló típusok alkalmasak fedkövek, sírkövek, kerti csobogók készítésére is. Színük és/vagy felületük struktúrája miatt szinte mindegyik változatuk igen hangsúlyos megjelenésű, főként beépítésük utáni első években. Mivel felületük porózus hamar patinásodnak, a por, mohák, zuzmók könnyen megtelepednek a felszínén.

---

Bányák:

Egertihamér, Eger IV. - riolittufa bánya
Eger külterületén található bánya haszonkőzete a riolittufa.
Kőzetfizikai jellemzői:
Testsűrűség: 1600 kg/m3
Nyomószilárdság: 7-10 N/mm2
Fagyállóság:
7 N/mm2 nyomószilárdság alatt a blokk nem fagyálló.
9 N/mm2 nyomószilárdság felett a blokk mérsékelten fagyálló
Forgalmazott termék: falazóblokk (19x22x39 cm és 10x22x39 cm)
Üzemeltető: ZEKKO INVEST Zrt.

Bogács, Bogács I. - dácittufa bánya
Haszonkőzet a riolit és dácittufa.
Forgalmazott termékek: ciklopkő, faragott és fűrészelt falazóblokk és lábazati kő.
Üzemeltető: Terméskő Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

Demjén, Demjén II. - riolittufa bánya
A demjéni kőfejtőről első említés 1701-ben történt, amikor Pezti János kőfaragó az egri Szent Mihály templom helyreállításához 48 db ablakkövet szállított. A demjéni tufa igen jól faragható, fagyálló kőzet. Hagyományosan faragott formában fedkövek, lépcsők, keresztek, oszlopok, szobrok készítésére használták. A demjéni bányák több évszázados működésük során Eger számos épületéhez adták az alapanyagot.
Üzemeltető: magánszemély