A tari Csevice-völgy északi oldalán a Macska-völgyig szép sziklateraszok formájában bukkan elő a Kárpát-medence őstörténetének egyik fontos emléke, a Tari dácittufa. A Mátra vulkanikus kőzetanyagát heves kitörések hozták létre, melyek során nagymennyiségű törmelékanyag is a felszínre került, ezek egyike a dácittufa.
Az első kitöréssorozat törmelékszórásának nyomán keletkezett az ún. alsó riolittufa, ilyen lepte be az ipolytarnóci lábnyomokat is. 17 millió évvel ezelőtt képződött a középső riolittufa, más néven a Tari dácittufa. Ezt találjuk a tari Fehérkőbányában.
A Tari Dácittufa Formáció lényeges időrétegtani határ, a miocén kárpáti korszakát zárja. A dácittufát létrehozó vulkán kitörési centruma a bánya közelében feltételezhető, mivel itt a legvastagabb a formáció (135 méter).
A kőzet szürke, szürkésfehér, zöldesszürke, helyenként lilás vagy rózsaszínes árnyalatú, horzsaköves, rétegzetlen. Általában szívós, kemény, de jól faragható, hasítható. Egertől Miskolcig gyakran alkalmazták a legkülönbözőbb építkezéseknél, valamint útjelzőkövek, keresztek készítésére. Taron és a környező községekben falazó tömbkőként is használták. A kőzet kis térfogatsúlya miatt jó hő- és hangszigetelő.
A tari dácittufa lap kiválóan alkalmas sütőipari kemencék sütőfelületének valamint kandallók bélelésére. A dácit tufa alapanyag több mint 100 éve biztosítja a kemence és kandalló gyártás energia veszteségének optimalizálását!
A bányát, a fejtés esetenként igen nagy termelési vesztesége miatt bezárták. Két jól járható része van, a felső szinten függőleges, csaknem sima falak vannak, a bányászat nyomaival. Az alsó szint fölé magasodó kőzetfal szinte érintetlen. A messziről is jól látható, néhol vakítóan fehér bánya környékén szép természetese tufaformákat is lehet látni.

Tari fehérkő-bánya